Az étel lovagja

Kollár Melitta

2024. 03. 16. 11:13

A topolyai Mandić Tibor végzettségét tekintve mezőgazdasági technikus, de mára már nemzetközileg is elismert ételművész. Közreműködött két Guinness-rekord felállításában, három lovagrend és egy séfszövetség tagja, a polcán száznál is több serleget tart. De mit is takar az, ha valaki séf? Meglepő, de ez a szó nem a szakács szinonimája!

Hogyan ismerkedtél meg a főzéssel?

- Fiatal legényként a baráti társaságomban mindig én főztem vagy sütöttem. Már akkor is szívvel-lélekkel csináltam, mert felszabadító érzés volt alkotni, ha hétvégente összegyűltünk és én főzhettem, utána egy hétig nyugodt és kipihent voltam. Később szintet léptem, és elkezdtem főzőversenyekre járni. Először a Vöröskereszt munkatársaként vettem részt különböző rendezvényeken, utána amikor már nem dolgoztam ott, akkor egyéni versenyzőként is kipróbáltam magam.

Tulajdonképpen nem is vagy szakács? Hogy is van ez?

- Hivatalosan nem. A topolyai Mezőgazdasági Iskolában érettségiztem mint mezőgazdasági technikus, vagyis a szakmához a világon semmi közöm nem volt. Többek között emiatt nem vállalhattam el, hogy szakács legyek egy balatoni étteremben, ahová egyik barátom hívott. Nincs elegendő konyhai rutinom és képzettségem ahhoz, ami egy ilyen munkához kell, nem ismerem a konyhai kifejezéseket. A jelenlegi tudásom mind tapasztalatból ered.

Viszont hivatalosan is zsűrizhetsz.

- Elvégeztem egy zsűriképző tanfolyamot, és most már a Szabadtűzi Lovagrend zsűri jogú lovagja vagyok, Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein zsűrizhetek a főzőversenyeken.

Milyen eredményeket értél el eddig?

- Életem során megszámlálhatatlan helyen főztem, sütöttem, de hurka- és kolbászfesztiválokon, böllérfesztiválokon is részt vettem. Ukrajnában, Szlovákiában, Ausztriában is többször megfordultam, ráadásul Magyarországot és Szerbiát keresztül-kasul bejártam. Mindig arra törekedtem, hogy dobogós legyek, és ez a legtöbbször sikerült is. Sokszor kaptam első helyezést, a legbüszkébb mégis arra vagyok, amikor a bécsi Gulyásfesztiválon – ahol hatalmas a konkurencia, 10-12 ország képviselteti magát minden évben – ezüst érmes lehettem.



Különböző lovagrendek tagja vagy. Hogyan csatlakoztál hozzájuk?

- Egyszer, amikor Magyarországon főztem, az Amatőr Királyi Szakácsok Lovagrend felajánlotta számomra a tagságot. Nagyon megtisztelve éreztem magam, és természetesen elfogadtam a meghívást. Attól kezdve, hogy felvettem a szakácsegyenruhát, nagyobb felelősséggel viszonyultam a főzéshez, hiszen már nemcsak magamért, hanem a lovagtársaimért is főztem. Később a szintén magyarországi Szabadtűzi Lovagrendhez is csatlakoztam, majd itthon alapító tagja lettem a Vajdasági Amatőr Szakácsok Lovagrendnek. Végül a Szerbiai Séfszövetség is felkeresett, és tagságot ajánlott, amit szintén elfogadtam.

Két Guiness-rekordot is tartasz. Mesélnél róluk?

- Ukrajnában a lovagtársaimmal együtt állítottuk fel az első Guinness-rekordunkat, amikor egy 3200 literes bográcsban főztünk gulyáslevest. A másikat akkor állítottuk fel, amikor Tőserdőn, Kiskunfélegyháza mellett, egyszerre 50 bográcsban főztünk paprikás krumplit. Mindkét rekord hivatalos.



Úgy tudom, az RTL is meghívott egy műsorába. Hogyan fogadtad?

- Így igaz, Kiskunfélegyházán voltunk főzni, ahol az RTL Klub stábja is jelen volt. Ott felkértek, hogy szerepeljek a csatorna egyik főzőműsorában. A Hagyjál főzni! című gasztroshowba hívtak, de az volt a feltétel, hogy vinnem kellett volna magammal egy ifjoncot, aki helyettem főz, miközben én adom az instrukciókat. Ezt nem tudtam elvállalni, hiszen nem ismertem olyan fiatalt, aki velem tudott volna jönni.

Szoktál tanácsokat adni feltörekvő szakácsoknak?

- A főzőversenyeken gyakran jönnek oda hozzám a fiatalok és kérnek tőlem tanácsot. Megkérdezik: „Mit tegyenek, hogy jobb legyen az étel?” Szívesen segítek nekik, amennyiben tudok, tanácsokkal látom el őket. Meg kell tanulniuk, ha egyszer eldöntik, hogy „ma bizony főzni fogunk”, és már alá is gyújtottak a bográcsnak, attól kezdve figyelemmel kell kísérniük a főzési folyamatot. Azt nem lehet csinálni, hogy amíg rotyog a pörkölt, addig legurítunk egy-két sört. Olyan ez, mint a vezetés. Vagy az egyiket, vagy a másikat csináld, de semmiképpen se egyszerre a kettőt. Az ital tompítja az érzékeket, és ilyenkor van az, hogy a szakács elrontja a fűszerezést.

Van olyan étel, ami már a specialitásod?

- A pörköltet úgy gondolom, már csukott szemmel és bal kézzel is el tudnám készíteni. Azzal már azon a szinten járok, hogy kísérletezni is merek. Új fűszereket, új technikákat alkalmazok, hogy különlegessé tegyem az ételt.

Melyek voltak a legemlékezetesebb főzéseid?

- Néhány évvel ezelőtt a csapattal részt vettünk egy, a fertődi Esterházy- kastélyban megrendezett, barokk stílusú főzőversenyen. A versenynek az volt az érdekessége, hogy barokk kori fűszerekkel és módszerekkel kellett főznünk. Az biztos, hogy ez nagy próbatétel volt mindannyiunk számára, de ennek ellenére is sikerült elérnünk az ötödik helyezést. Egy másik érdekes esemény, melyen részt vettem, két éve volt Budaörsön. Egészen pontosan a budaörsi Tesco parkolójában, ahol az üzletlánc megalakulásának 25. évfordulója alkalmából 2200 literes bográcsban főztünk babgulyást.



Sok helyen megfordultál már, és sok emberrel találkoztál. Vannak a szakmából híres ismerőseid is?

- A szakácsszakma „krémjét” ismerem mind Magyarországon, mind Szerbiában, de hogy csak néhány példát mondjak, jól ismerem például Bede Róbertet, Sági Szilárdot, és ismertem Benke Lászlót is.

Forrás: Newsroom Communicator