„Elmesélni nem lehet, ezt át kell érezni” – interjú Rác Szabó Norbert vadásszal

Horti Krisztina

2023. 11. 20. 09:12

Az ember már a kezdetek óta vadászik, kezdve az őskortól egészen napjainkig. Hogy milyen élményt nyújt a vadászat? Miért szükséges megőrizni ezt a tevékenységet, illetve miben mutatkozik meg a jelentősége? Rác Szabó Norbert, vadász kalauzol bennünket a témában.

Sokan tartanak a vadaktól, de valójában van okunk félni?
- A vadállatok sokkal jobban félnek az embertől, mint mi tőlük, és ha tehetik, akkor messziről elkerülnek bennünket. Félni csak akkor kell tőlük, ha sarokba szorítjuk őket, vagy sebzett állattal találkozunk, de akkor sem mindegyiktől. A sakál, a róka, a vaddisznó veszélyes lehet az emberre, ha meglövik vagy sarokba szorítják. Ezenkívül a vaddisznó koca is veszélyes, ha malacai vannak, mert nagyon félti őket. Olyankor képes mindennek nekimenni, nem fél semmitől.

Mi a szerepe a vadászatnak?
- A vadászat nem mindig csak az állatok kilövéséről szól, vannak olyan időszakok, amikor védjük és segítjük a vadakat átvészelni a nehéz időket. Télen etetni szoktuk őket szemes takarmánnyal az erre kialakított vadetetők alatt. Tavasszal, amikor a legtöbb állatnak kicsinye van, akkor van 1-2 hónap, amikor nem vadászunk semmilyen állatra sem, azaz „pihentetjük a terepet”, hogy a kicsik megerősödhessenek, és tarthassák a lépést a szüleikkel.



Mit gondolsz, sokan miért nem kedvelik ezt a hobbit?
- Néhányan azt hiszik, hogy a vadászat „csak öldöklés", és nem gondolnak bele, hogy például a rókát vagy a sakált miért lőjük ki. Mivel a rókának és a sakálnak nincs semmilyen vetélytársa, ezért gond nélkül tudnak szaporodni, és ha túlszaporodnak, akkor előbb vagy utóbb felütheti a fejét a veszettség, ami aztán nem csak a vadon élő állatokra, hanem a házi kedvencekre és az emberekre is veszélyes lehet.
A veszettségen kívül nagy károkat is csinálnak a rókák és a sakálok azzal, hogy megeszik a nyulakat, a kisfácánokat és az őzeket, amikkel mi gazdálkodunk. A vaddisznó is nagy károkat okoz a gazdáknak, mert amikor tejes a búza, akkor megeszi azt, de a kukoricát még jobban szeretik. A kukoricánál látszik meg nagyon a vadkár, amit okoznak ezek az állatok, mert nem egyszer fognak megjelenni azon a földön. Leszaggatják a kukoricacsöveket, és eltörik a kukorica szárát. Egy vaddisznókonda képes 2-3 hold kukoricát tönkretenni, 3-4 nap leforgása alatt.

Milyen állatokkal találkozhatunk Vajdaság-szerte?
- Vajdaság-szerte állandóan találkozhatunk őzzel, nyúllal, rókával, sakállal, borzzal, vaddisznóval, vadkacsával, fácánnal és még lehetne sorolni. Télen vendégeink szoktak lenni a darvak és a vadlibák.

Melyik állatokra szabad lőni?
- Azokra az állatokra szabad lőni, amikre épp van engedélyünk, ha több fajta állatra kaptunk engedélyt, akkor több fajtára vadászhatunk.

Betartod a megengedett kilőhető mennyiséget egy adott állatból?
- Kötelező betartani. A rókát és a sakált egész évben szabad lőni, mivel nagy károkat csinálnak, főként az utóbbiak. Ő a területünkön a csúcsragadozó, pár éve esténként egy-két egyedet lehetett hallani vonyítani. Ezzel jelzi az állat, hogy vadászni indul. Mára már öt-hat falkát szoktunk hallani. Falkánként 20-25 egyedre becsüljük őket. A sakál elűzi a rókát, olykor meg is öli és meg is eszi azt, de akár a saját fajtársát is képes megenni. Amióta megjelent, nagyon kevés rókával és őzzel lehet találkozni.
Az őzet külön engedéllyel lehet vadászni, és csakis vadőr jelenlétében, hogy elbírálja, melyiket szabad és melyiket nem szabad kilőni. A fácánt és a nyulat csoportosan vadásszák, azt is külön engedéllyel.



Melyik állattal gazdálkodtok a legjobban? Hogyan?
- A mi vadásztársaságunk az őzzel és a fácánnal gazdálkodik a legjobban. Idén kétezer kisfácánt neveltünk fel a fácántelepünkön. Ezek a fácánok, amikor elérik a megfelelő kort, kivisszük őket a határba, ahol ki van alakítva számukra egy kifutó, ahol elkezdik megszokni a helyet. Ott kapnak enni és inni, 2-3 hét után pedig kiengedjük őket, ugyanúgy etetjük és itatjuk őket, de már a szabadban vannak, és szépen lassan elvadulnak, majd a későbbiekben a turisták tudják vadászni őket.

Milyen vadászidényekről beszélhetünk?
- Nyáron fürj, vadgalamb és őzbak vadászszezon van, télen pedig a vadkacsának, a vadlibának, a fácánnak és az őzsutának van szezonja. Az őzsutát ne úgy képzeljük el, mint az embereknél a „sutát"! Az őzsuta az őzek között a nőstényt jelenti.
Persze, egész évben szabad a szarkát, a dolmányos varjút, a szajkót, a rókát és a sakált lőni. Ezek közül a madarak nagy károkat okoznak, amikor a fészkekből megeszik a tojásokat vagy akár a fiókákat is.

Hogyan tömitek ki az állatokat?
- Az állatokat nem mi tömjük ki, hanem vannak, akik ezzel foglalkoznak. Nagyon nagy kézügyesség kell hozzá, és preparátumoknak hívják őket.

Milyen értékeket hozott magával számodra a vadászat?
- Rengeteg felejthetetlen élményt hozott nekem a vadászat, sok embert megismertem.

Mit emelnél ki a vadászatból, ami a legjobban megfogott téged?
- Elmesélni nem lehet, ezt át kell érezni! Amikor nyomozni kell az állatok után, hogy hol járnak ki, hogy aztán mikor és hova kell leülni, és lehet, hogy ki kell ülni öt-tíz vagy húsz alkalommal is, hogy el tudjam ejteni azt az állatot.



Mit javasolsz azoknak, akik az interjú hatására kedvet kaptak a vadászathoz?
- Mindenképpen ajánlanám nekik, hogy kezdjenek el vadászatokra járni. Legjobb egy idős, tapasztalt vadásszal menni, aki megtanítja őket mindenre, és ha igazán tetszik nekik a vadászat, akkor már csak a vizsgákat kell, hogy teljesítsék.

Forrás: Newsroom Communicator