A tojáshímzés mestersége

Horváth Tamás

2023. 04. 08. 09:08

A húsvét felé közeledve feltehetjük a kérdést, mitől szép egy hímes tojás? Mitől válik azzá? Esetleg van-e valamilyen szabály arra, milyen motívumokat kell rárajzolni? Ezzel kapcsolatban kérdeztem Csonti Melindát, a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetésben és Népi iparművész címben részesült felsőhegyi tanítónőt.

Milyen az igazi hímes tojás?
– Az igazi hímes tojás, amint azt a neve is mondja, díszített. A hímzés a díszítést, a díszített tojást jelenti. Az, hogy milyen minta van rajta, vidéktől függ. A gazdagabb vidékek mindig ragaszkodtak ahhoz, hogy valósághűbbek legyenek, a szegényebb vidék mindig egy letisztult formát próbált rávinni a tojásra. Ezek többszáz évesek, minél idősebb egy minta, annál letisztultabb és egyszerűbb. Mindig a legfiatalabb minták a legdíszesebbek.

Melyik volt az a pillanat az életében, amikor eldöntötte, hogy hímes tojásokkal akar foglalkozni?
– A 80-as évek vége, amikor Zentán a rajztanár kollégák, Prádai János és Mezei Erzsébet elhatározták, hogy rajzcsoporton tojást fognak festeni. János hozta az írókát, mesélt arról, hogy hogyan lehet készíteni a hímes tojást viaszbatik technikával. Ott ismerkedtünk meg ezzel a technikával, ahová ráviszem a viaszt, ott nem fogja be a festék. Ott megpróbáltuk a gyerekekkel ezt a technikát, és nagyon megtetszett ahogyan mesélt arról, hogy minden vonalnak jelentése van. Nem lehet összevissza rajzolni, ami tetszik. Minden vonalnak és minden mintának jelentése van, és valójában ez tetszett meg nekem annak idején.



Emlékszik-e élete első hímes tojására? Ha összehasonlítja az első munkáját a mostani munkáival, akkor mennyire különbözik az eredmény?
– Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a gyerek megérkezik az első osztályba, az első betűvel megismerkedik, és ahogyan megírja az első betűt, úgy írhattam meg én is az első tojásomat.

Mennyi ideig tart megtanulni?
– Embere válogatja, hogy ki mennyire érzékeny ezekre a dolgokra. Elég gyorsan meg lehet tanulni. Egyedüli nehézség az egészben az, hogy az ember hozzá van szokva a síkformákhoz, a papírhoz, mivel papíron írunk. A tojás pedig egy térbeli forma, amire kell rajzolni. A technikai része, hogy hogyan viszem fel a viaszt, az megtanulható. Könnyen megszokja a szem és a kéz ezt a kerekségét a dolgoknak, és aztán már megy a dolog, amikor már át tudja látni az egészet.

Milyen formákat szokott használni?
– Én az erdélyi, a székelyföldi mordvai tojásokat nagyon szeretem, talán azért is, mert arról a vidékről is vannak rokonaim. Az én apukám nagymamája oda valósi volt. Valamiért azok tetszenek, talán azért mert nagyon egyszerűek a minták és osztottak, keretbe vannak foglalva és én az életemet úgy szeretem élni, hogy szabályok szerint, nagyon fontos, hogy legyen szabály az életemben, ez a szabály meg van a tojásokban is.

Milyen motívumok jelennek meg?
– Megjelenik a levél mint a tavasz, az élet kipattanása, a bimbó, a rügy... Megjelennek a virágok, például a tulipán, amely egy nagyon ősi motívuma a magyar népnek. A kályhacsempéken és faragványokon nagyon sok mindenen van tulipán. Nagyon régen találkoztunk a tulipánnal vándorlásunk során. Ezenkívül állatmotívumok, a béka, a kígyó, amely a termékenységet szimbolizálja. Ahogy haladunk a földtől felfelé a mintákkal, úgy nemesedik a jelentősége, és minél közelebb haladunk a földhöz, annál inkább termékenységről, a varázslásról szól, mert nagyon fontos volt, hogy fennmaradjunk. Ezeken kívül van még nagyon sok minta, például a ruhaminták. Azok, amelyeknek kimondottan jelentése van, meg vannak határozva, hogy milyen állatmotívumok kerülhetnek fel. Egy példát mondok: a kakas arról híres, hogy nyolc tyúkkal is elbír. A férfiasságnak a szimbóluma. Amikor felkerül, akkor a sarkantyújával és a tarajával együtt kerül fel a tojásra, tehát nem egy kakast fogok rárajzolni, hanem valaminek a jelentését.



Vannak a tojásfestéssel kapcsolatos újabb trendek, vagy mindig jó, ha ragaszkodunk a hagyományos mintákhoz?
– Én csak hagyományos mintákat készítek, mert én ehhez tartom magam, mert nem véletlen, hogy több száz éven felül fennmaradtak ezek a minták, mert jelentésük van, és én nagyon ragaszkodom az én eredeti mintáimhoz.



Hogyan készül a húsvétra?
– A hagyományos módon. Előtte takarítok. Nagyhéten már nem illik ezzel foglalkozni, akkor már rátérhetünk a díszítésre és a készülődésre. Általában mikor az ember megírja az első tojását, csendben szokott maradni, még ha társaságban is van, mert akkor elgondolkodik az elmúlt éven, hogy mi történt vele, és én is így készülök, hogy a nagyhéten elkezdem írni. A gyerekekkel is foglalkozunk az iskolában. Itt van a faluban egy nagyon ügyes asszonycsoport, akik éppen most tanulták meg a tojásfestést. Nagyon nagy örömömre szolgált nekik segíteni, mert szépen ráéreztek az ízére a tojásfestésnek. Láttam, hogy megszerették. A gyerekek is ugyanúgy megszeretik és büszkék arra, hogy milyen szép munkák születnek a kezeik alatt.



Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Én tanítani szeretem gyerekeknek és felnőtteknek, hogy visszatanuljuk a mintáknak a jelentőségét, nekem ez a célom, hogy visszatanítsuk, hogy megismerjék, hogy egy díszítés, egy minta, egy hímzés, legyen az a tojáson vagy a terítőn, nem csak szépségéért szép, hanem bizony annak van jelentése is. Mert sokkal később tanultak meg írni és olvasni az emberek, mint a szimbólumokkal beszélgetni.

Forrás: Newsroom Communicator