Húsvéti locsolkodás

Kovács Laura

2022. 04. 17. 22:46

Húsvéthétfőn a fiúk útra kelnek, hogy ki-ki a maga módján: vízzel vagy pedig kölnivel meglocsolja a lányokat, akik a hagyomány szerint piros tojással várják őket, és a legszebb ruhájukat veszik fel erre az alkalomra. A locsolkodás vidékünkön ősi hagyomány, termékenységi rítus, és utalás a keresztségre, de ez a szokás Jeruzsálem legendájára is visszavezethető.

A húsvéthétfő régi nevén vízbevető, vízbehányó hétfő a magyarok lakta településeken, a locsolkodás napja. Eredetének egyházi magyarázata szerint a keresztelésre utal, arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Néhány megközelítés szerint a locsolkodás ősi eredete a termékenységvarázslás rítusára vezethető vissza. Ekkor két fontos fogalmat csatoltak a vízhez: a megtisztítást és a megújulást. A pogány idők után ez a szokás már inkább a vízzel való keresztségre utalt.
A locsolkodás ma már kicsit átalakult. Van, ahol a vizet felváltották a különböző kölnik, viszont a falukban még mindig jellemző a szódásüveg, illetve a vízzel teli vödör. A locsolóvers azonban mindenhol kötelező. A locsolásért cserébe a fiúk szalonnát, festett tojást kaptak, melyeket vörös vagy lilahagyma héjával, zöld dió levével festettek be különböző színűre. Napjainkban a lányok megvendégelik a fiúkat kaláccsal, étellel, itallal. Sokszor a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodóknak. Ma már a természetes festékekkel készített tojásokat felváltották a mesterséges színezőanyagokkal készített tojások, a csokitojások és csokinyulak.

Forrás: Newsroom Communicator