Szabad a vásár?

Sinkovics Eleonóra

2022. 07. 07. 17:16

Tegyük fel, hogy éppen most semmi dolgod nincs. Lógatod a lábad, szól a kedvenc zenéd, nagyokat ásítozol: tehát ténylegesen nem foglalkozol semmivel. Egyszer csak valami zöld az öledben landol... Elfér a tenyereden, látszólag falevél. Sokadik pillantásra már nem is falevélszerű, díszeleg rajta egy egyes és két nulla, plusz azt írja rajta: „Ez a tiéd, mert fiatal vagy!” Jogosan merülne fel a kérdés benned, hogy ez honnan pottyant ide, hiszen nem üldögélsz pénzfa alatt, és amiatt sem járhat elismerés, hogy „pont jókor” születtél. Először én is ezen spekulálnék, másodszor pedig azon, hogy milyen gyorsan költsem el.

Jogosan hiheted, hogy ez valami rafináltság, mert valljuk be, lehet hogy az. Viszont az érme másik oldala, hogy miért ne érdemelnéd ezt meg? Nem csak a húszéveseké a világ... De miért is ne? Tegyünk úgy egy pillanatra, mintha igenis mi lennénk "a Janik a fatelepen", és élvezzük ezt az egészet, amíg tart. Elvégre mindennek van eleje-vége, a vagyon meg huncut módon gyorsan elpárolog... Ez fizikai törvényszerűség.

Odaérsz egy bolt elé, végigtekintesz a kirakaton. Hónapok óta ott áll egy csinos ruha, régóta szemezel vele. Pont a te méreted! Épp, ahogy belépsz a küszöbön, megpillantod a fent csüggő „elszalaszthatatlan akció” táblát. Kicsit meg is örülsz, hiszen ha más igen, de te bizony nem szalasztasz el most semmilyen akciót! Megint körbenézed a neked tetsző ruhadarabot. Minden passzent rajta, egyedüli bökkenő az ára... De az nagyon! Töprengsz, hogy mennyit is ér neked a most szerzett jöttment vagyonod. Egy nagy dolog vagy több kicsi legyen? Legyintesz egyet, kisétálsz az üzletből és keresgélsz tovább. Azt azért még megjegyzed magadnak, hogy a ruha tegnap még olcsóbb volt. Hát ez érdekes, lehet a szemem káprázott a múlt héten.

Itt a következő bolt. Menő, színes fejhallgató... Ilyen még biztos nincs senkinek! Tudtad, miért mész, hiszen ezt a darabot sem először látod. Elszörnyedve látod, hogy a címkén feltüntetett ár összes nullája el sem fér a papíron...

Édességbolt, drogéria, étterem... Mind kivétel nélül soknullahívő lett. Kezded azt fontolgatni, hogy hazaindulsz. Felháborodsz a gyors áremelkedésen, néhol szemtanúja is lehettél, amikor néhánnyal több karikát firkantottak a termékek ára mellé. „Pont jókor születtem”, francokat...

Egyik kezed üres, másik a százast szorongatja. Többet érne, ha mindkét tenyered üres lenne, sóhajtasz. Így sem találsz semmit, ami megéri vagy éppen futná rá a keretből. Sok minden változott a napokban, és attól tartasz, ez még nem a vége... Egy százas még ért tegnap valamit, holnap pedig lehet pont annyit fog érni, mint egy öledbe hullott falevél.

Forrás: Newsoom Communicator