A legviccesebb vírus – csak egyetemistáknak

Dudás Norbert

2021. 05. 12. 07:21

Szerbiában az egyetemisták többsége nem venné fel a koronavírus elleni védőoltást. Áprilisban a közösségi oldalakon megjelent felvételeken a szerb fővárosban a hallgatók kólóznak egy aluljáróban. A fiatal értelmiség köreiben vannak, akik azt állítják, hogy nem is létezik a vírus, sőt, az is elterjedt nézet, miszerint a védőoltás meddőséget okoz. Szociológusok, médiakutatók keresik a választ, honnan ered a hallgatók bizalmatlansága a tudomány egyik legfontosabb vívmánya, a vakcina iránt?

Szerbiában zökkenőmentesen halad a polgárok oltása, naponta több tízezren kapják meg a koronavírus elleni vakcinát. Sőt, a polgárok jelenleg négy oltóanyag: a Pfizer és az AstraZeneca mellett a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V vakcina közül választhatnak. Időközben megkezdődött az utóbbi szerbiai gyártása is. Először a krónikus betegek és a hatvanöt évnél idősebb személyek jelentkezhettek az oltásra. Március végétől már akár bejelentkezés nélkül is felvehette a vakcinát minden tizennyolcadik életévét betöltött állampolgár, illetve az ország minden községében sorban állhatott a vakcina felvételére.

Kalinka Tamás, az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar elsőéves kommunikátor szakos hallgatója, rögtön élt ezzel lehetőséggel. Mint mondja, nyugalmat akar, elege van a koronavírus-járványból, ezért úgy döntött, hogy felveszi az oltást.

– A hozzátartozóim már mind felvették valamelyik vakcinát, a legintenzívebb mellékhatás egy napig tartó enyhe láz, fejfájás, izomfájdalom volt. A szűk családban szerencsére senki sem fertőződött meg koronavírussal, de a tágabb rokonságban és az ismeretségi körömben több eset is volt, ezek mind sikeres gyógyulással zárultak. Igyekszem mindig hiteles és racionális híroldalakat, újságokat követni/olvasni, továbbá fontos számomra, hogy több szakértői véleményt is meghallgassak egy témában, több oldalról próbálom megismerni a témát.



Juhász Petra szintén elsőéves kommunikátor hallgató, s már csak jövendőbeli hivatásából fakadóan, ő is igyekszik hivatalos forrásból tájékozódni. Legtöbb hallgatótársával ellentétben, felvette a vakcinát.

– Volt pár barátom és rokonom, aki megfertőződött. Nem voltak ugyan komolyabb szövődmények, de nehezebben viselték, mint az egyszerű náthát. Szerencsére senki nem halt meg közülük. Én a Pfizert vettem fel, az utazás miatt. Továbbá úgy gondolom, ha el is kapnám, akkor talán enyhébb lenne a betegség lefolyása, és kevesebb az esély a kór maradandó következményeire.



A koronavírus megjelenésének kezdetén sokszor lehetett hallani arról, hogy a vírus csak egy kitaláció. Később az idő múlásával, egyre több emberben tudatosult, hogy itt van körülöttünk. A folyamatos szigorítások, a karantén miatt mindenkinek megváltozott az élete. A lakosság többsége már várta, hogy kifejlesszenek egy védőoltást, mert úgy érezték, csak így kaphatják vissza régi, megszokott életüket. Több oltóanyag még ugyanabban az évben elkészült. Az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina a Pfizer és a BionTech mRNS védőoltása volt. Többen az oltóanyagok viszonylag gyors piacra kerülése miatt váltak szkeptikussá: nem szeretnék felvenni az oltóanyagot, amit szerintük nem teszteltek kellő mértékben.

A szabadkai Szeles Tímea óvodapedagógus szakon folytatja tanulmányait. Ő is a gyanakvók közé tartozik.

– Megérkezett a vakcina szinte rekordidőn belül, ami számomra inkább félelmet keltő, mintsem megnyugvást hozó fejlemény volt. Nem vagyok szakértő, sőt, még a közelében sem voltam soha egy vakcina gyártásának, de azt biztosan tudom, hogy egy év nem elegendő egy vakcina tökéletes kifejlesztésére. Szóval kísérleti alanyok vagyunk, vagy talán valami más állhat a háttérben? Nem érzem sem biztonságosnak, sem pedig szükségesnek a védőoltás felvételét.

Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot: többen azt mondták, hogy chip-et raktak az oltóanyagba, de voltak olyanok is, akik szerint a védőoltás impotenciát okoz. Az egyetemisták között az egyik legelterjedtebb „elmélet”, miszerint a vakcina meddőséget okoz. Ettől fél Tadián Viola kollégiumi nevelő szakos hallgató is.

– Közvetlen környezetemben voltak olyan személyek, akik felvették a védőoltást, és utána nem érezték jól magukat, köztük több ápoló is. Pár héttel ezelőtt pedig egy nem túl távoli rokonom szintén igényelte a vakcinát, és a mellékhatásai miatt szervezete legyengült, végül pedig az illető elhunyt. Hallottam sok információt, amiből sokat nem hiszek el, és tudom, hogy sok közülük téves, viszont van pár, amit szerintem igen biztos forrásból tudok, és félek a vakcina mellékhatásaitól. Tény, hogy nagyon szeretnék gyereket szülni, és egy egészségügyben dolgozó személytől hallottam, hogy meddőséget okozhat. Ez a legfőbb oka annak, hogy nem szeretném felvenni.

Dr. Bohucki Nebojsa, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa szerint az összeesküvés-elméletek a tudatlanságból fakadnak. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy az egyetemen nem tanulnak eleget a vakcinákról.

– Ha meg akarjuk ijeszteni a fiatalokat, akkor ennek a legegyszerűbb módja az, ha azt mondjuk nekik, hogy nem lehetnek szülők. Bármit mondhatunk nekik, semmi nem lesz ekkora hatással rájuk. Szerbiában akár egy orvos is mondhat bármit valami műsorban, vagy irkálhat mindenfélét az interneten. Szerbiában nincs erre szabály, bármit írhatnak, és híresek lesznek. Végül nem is kell dolgozniuk az ilyen „orvosoknak”, mert mindig lesz valaki, aki hisz nekik, hiszen azt mondják, amit az emberek hallani akarnak. Ebből meg lehet élni. A legtöbb ilyen orvosnak hátsó szándéka van, azt mondja, hogy a vakcina rossz, mert sterilitást okoz, ezért inkább vedd meg ezt vagy azt a gyógyszert, könyvet, vagy C-vitamint, mert majd az segít.



A virológus szakorvos nem kímélte azokat a kollégákat, akik a vakcina megtagadására buzdítanak. Szerinte az államnak keményebben kellene fellépnie a védőoltás-ellenes lobbi ellen, hiszen az egyetlen megoldás arra, hogy visszakapjuk az eredeti életünket, a kollektív immunitás, ehhez pedig minél több ember fel kell, hogy vegye a védőoltást. Az ország egy része azonban ezzel nem ért egyet, és dr. Bohucki is úgy véli, ezek az emberek főleg a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. A vakcina ellen tüntetők több szerbiai nagyvárosban is az utcára vonultak, a fővárosban pedig a közelmúltban felállított Stefan Nemanja emlékmű körül táncoltak, fittyet hányva a járványügyi szakemberek által javasolt óvintézkedésekre és a gyülekezési tilalomra.



Egyre többet cikkezik a sajtó is arról, hogy az egyetemisták megtagadták az oltást, annak ellenére, hogy a vírus egyre jobban terjed közöttük. Március végén és április elején Újvidéken például a mintegy 50 ezer diákból mindössze csak néhány százat oltottak be – a kifejezetten a hallgatók számára szervezett oltások keretében. Az ellenzéki sajtóban megjelentek olyan vélemények is, miszerint az egyetemisták körében terjedő tévhitekért és összeesküvés-elméletekért a szerb állam is felelős, mivel következetlenül kezelte a világjárvány okozta válsághelyzetet. Példaként említik többek között, hogy az első, koronavírussal kapcsolatos, 2020 február végi sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt maga Aleksandar Vučić szerb államfő mondta, hogy napi rendszerességgel fog alkoholt fogyasztani, mert azt hallotta, az megvéd a koronavírussal szemben. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Branimir Nestorović tüdőgyógyász tréfálkozó hangnemben folytatta, hogy a koronavírus az emberiség legviccesebb vírusa. A nőknek pedig azt javasolta, pánikkeltés helyett menjenek Olaszországba vásárolni, mert egyrészt őket védi az ösztrogén, másrészt senki sem megy most oda (Olaszországban már javában tombolt a vírus), és úgy hallotta, jelentős árleszállításokra lehet számítani.

Rácz Krisztina antropológus szerint mindezek után nem meglepő, hogy a szerbiai hallgatók általánosságban bizalmatlanok az intézmények iránt. Az utóbbi időben pedig minden oldalról csak a propagandát hallják, hogy ezt meg azt kell tenni, ami egyrészt ellenállást vált ki belőlük, másrészt pedig az gyanítják, hogy lehet valami az egész koronavírus-ügy hátterében.

– A szkepticizmus engem egy picit meg is lep, meg nem is. Meglep, mert ez pont az a korosztály, amely úgymond kockázatvállaló magatartást mutat. Tehát ők fogyasztanak a legtöbb alkoholt, belemennek kockázatos szexuális együttlétekbe... Ez egy olyan korszak, amikor próbálgatjuk magunkat, és talán csinálunk olyan dolgokat is, amit felnőtt fejjel nem tennénk. Viszont ez a vakcina dolog úgy jön le, hogy a szerbiai fiatalok félnek bevállalni a kockázatot, és nincs támaszuk egy ilyen nagy döntés meghozatalában. A család és az iskola már nem az, ami régen volt. Az egészségügyi rendszerben is vannak hiányosságok. A médiából pedig mindenféle információval bombázzák őket, csak éppen a lényegi dolgokban nem kapják meg a szükséges tájékoztatást.



Grabovác Beáta egyetemi tanár szerint a karanténra, a bezártságra természetes reakció az unalom és a harag. A pszichológus kutató a diákok tüntető ellenállására reagálva elmondta, a pandémia miatt megváltozott az élet és a mindennapok dinamikája, ezért érthető, hogy sokan – főleg a fiatalok – elveszítették a türelmüket, képtelenek reálisan felmérni a helyzetet.

– Azt is meg kell említeni, hogy az ember társas és szociális lény, és a másokkal megosztott idő, a valahova tartozás, a másokkal kialakított kapcsolatok és kötődések, az együttes élmény nélkülözhetetlen velejárója mindennapi életének, habitusának. Sadiković és munkatársainak 2020-as kutatása szerint Szerbiában a fiataloknál erőteljesebb volt az unalom érzése, mint a többi korosztálynál. Erre egy megoldás vagy ellenszer lehet a napi rutin, struktúra bevezetése, feladatok tervezése, megvalósítása.

Az elmúlt egy évben Szerbia oktatási rendszerében hangsúlyos szerepet kapott a távoktatás, ugyanakkor mind az általános és középiskolákban, mind a felsőoktatásban a tanév folyamán többször is változott a tanmenet, az oktatás módja és megszervezése. Egyetlenegy egyetemi kar sem tért át teljes mértékben a távoktatásra, hanem különböző ad hoc átmeneti megoldásokkal próbálták megoldani az előállt helyzetet. Így például egyes tárgyakat távoktatásban, másokat „élőben” tanítottak, az oktatásszervezést pedig általános káosz jellemezte. Ilyen körülmények között nehéz az egyetemistának a „struktúra bevezetése” vagy a „feladatok tervezése” és „megvalósítása” – a pszichológus szakember ajánlása alapján. Maradnak tehát a közösségi oldalak, az összeesküvés-elméletek és a titkos koronavírus bulik. Hogy meddig? Talán kifulladásig.

Forrás: Newsroom Communicator