Húsvét, a feltámadás ünnepe

Mecserik Anita

2022. 04. 15. 10:44

Húsvétra gondolva sok minden juthat eszünkbe. A tavasz, a feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka, piros tojás és a locsolók. De miről szól igazából a húsvét ünnepe? Milyen hagyományok kötődnek a legjelentősebb keresztény ünnephez? Erről mesélt nekünk négy egyház képviselője Vajdaságból.

Utcai Róbert, a csantavéri Páduai Szent Antal templom plébánosa a római katolikus vallás húsvéti üzenetét a következő történettel kezdte.

- Egy nap a Sátán büszkén dicsekedett Jézusnak:
- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik. Mind az enyémek!
- Mit akarsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.
- Szórakozok velük. Megtanítom őket az élvezetek minden formájára, feldühítem őket és arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást. Én pedig remekül szórakozom majd - mondta a Sátán.
- És mit csinálsz majd velük, ha megunod a játékot?
- Ó, roppant egyszerű - felelte a Sátán. - Megölöm őket.
- Mit kérsz értük? - kérdezte a Sátántól. A Sátán fölnevetett.
- Nem kellenek neked az emberek! Nem jók ezek semmire! Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak és ellened fordulnak.
- Mit kérsz értük? - kérdezte újból Jézus.
- A véredet, a könnyeidet és az életedet!
Jézus így szólt: - Megegyeztünk! - és kifizette az árat..."
Egyszerű, mégis elgondolkodtató történet a húsvét ünnepére. Több helyen magunkra ismerhettünk a sátán beszédénél, hisz érezzük, hogyan kínoz minket lelkiismeret-furdalással, veszekedésekkel, gyűlölködéssel, háborúskodással, erkölcstelenséggel, szeretetlenséggel. De jön Jézus, és megfizet értünk, megfizet helyettünk. Ez a húsvétnak a lényege és az üzenete! Ártatlanul is hatalmas árat fizet értünk, hogy szabadok lehessünk. Olyan jó ezt tudni és tapasztalni, hogy Isten ennyire szeret minket. Jézus meghalt értünk a kereszten, majd feltámadt. Ez ünnep alkalmából a nagyböjtben keresztutat végzünk, illetve a nagyhéten vannak a legszebb szertartásaink. Nagycsütörtökön szentmise az utolsó vacsora emlékére, nagypénteken úgynevezett csonka mise, mert szentmise nélküli szertartások vannak - ez Jézus halálának a napja, az egyetlen gyásznap az egyházban. Nagyszombaton egész nap lehet látogatni a szent sírt, imádkozni és elcsendesedni. Szombat este, amikor besötétedik, akkor ünnepeljük a húsvét vigíliáját, ami a feltámadás ünneplése. Ez az egyház leggazdagabb szertartása: fény liturgiája, igeliturgia, keresztségi fogadalmak megújítása és felnőttek keresztelése, valamint a feltámadási szentmise.


Nyúl Zoltán, a Pacséri Baptista Gyülekezet lelkésze a baptista vallás tanításai szerint a következőképpen tolmácsolta a húsvét üzenetét:

Húsvét az ember megváltásának az ünnepe, amikor az Emberfia, Jézus Krisztus feláldozta magát mindenkiért, az utolsó pillanatig felkínálva a kegyelmet, még a keresztfán is. Mindenkinek lehetősége van szabad akarata szerint, hogy döntsön, mit vállal. Ebben a baptisták, akárcsak más neoprotestánsok abban különböznek a népegyházaktól, hogy a gyermekkeresztség helyett a tudatosan vállalt Krisztus követésben megerősödött egyéneket merítik be, keresztelik meg. Így lesz személyessé a hit, igazi ünneppé a húsvét, hiszen a megváltómat ünneplem, neki adok hálát. Gyülekezeteinkben külön hangsúlyt kap a nagypéntek, a Krisztusi áldozatra emlékezés. Amikor összejövünk, Isten Fiára gondolunk, tiszteletet tartunk, illetve húsvét vasárnap a "Feltámadott!" jelige alatt öröménekeket énekelünk, ünnepelünk: Bibliamagyarázat, versek, énekek hangzanak el, a gyerekek apró kis ajándékokat kapnak.
Családi vonatkozásban hasonló a többiekhez: összejön a szétszóratásban élő család, gyerekek, unokák és amennyi időt csak lehet, együtt töltünk. Örülünk a Megváltónak és egymásnak. Ünnepelünk, játszunk, kirándulunk, minőségi időt próbálunk együtt tölteni. A mi családunk emlékezetes eseménye, amikor kilenc éve virágvasárnap este leégett a házunk, de mindannyian megmaradtunk. Mindenünket elveszítettük, ami csak volt, kivéve egymást, a hitünket és a Megváltónkat. Egy új kezdetet, lehetőséget kaptunk, amit nem lehet elfelejteni. Ez még erősebbé, összetartóbbá tett bennünket, hitben megerősödtünk. Minden egyes olvasónak áldott feltámadási ünnepet kívánunk! Krisztus feltámadt!


Varga Tibor, a csantavéri Golgota Gyülekezet lelkipásztora a következőket mondta:

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Az Isten egyszülött Fiát, aki testté lett érettünk, önkéntesen feláldozta magát a kereszten, hogy teljes bűnbocsánatot szerezzen nekünk, akik hiszünk Őbenne. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János evangéliuma 3,16) Mivel Jézus testben a harmadik napon feltámadt, legyőzte a halált, a bűnt, a világot és az ördögöt, teljes diadallal. Ezért az istentiszteleten dicsőítő énekekkel ünneplünk, egy csapat fiatal által vezetve. A bibliából elolvassuk az ehhez az eseményhez kapcsolódó részeket, majd ennek magyarázata következik. A zsidó páska ünnep mintájára részt veszünk az úrvacsorában kenyér és bor formájában, megemlékezve Jézus Krisztus értünk való szenvedésére. A Golgota Keresztyén Gyülekezet szokása, hogy a bibliai szöveghez minél hűségesebbek maradjunk egyszerűségben, mert Krisztus azt mondta a kereszten: "Elvégeztetett."

Harangozó László, a Szabadkai Református Egyházközség lelkésze a reformátusok húsvéti ünnepét így írja le:

A református hitvallás szerint minden vasárnap megünnepeljük Krisztus feltámadását, ezért a vasárnap, az Úr napja, a mi legnagyobb ünnepünk. Emellett ugyanúgy megemlékezünk, ünnepeljük a karácsony, húsvét és pünkösd ünnepét is. Van is mit ünnepelni, hiszen a húsvét Isten szeretetének a beteljesedése, ami Jézus halála és feltámadása által szerzett váltságban mutatkozott meg.
A Biblia tanítása, hogy minden, amit Isten adott, teremtett, az az Ő szeretetéből fakad. Érdekes, hogy az egyik szeretetet jelentő ószövetségi héber szóban, az „ahaba”-ban, el van rejtve egy másik héber szó, a „hab” ami azt jelenti, hogy adni. Mindent, amit adott az az Ő szeretetéből fakad! A szeretet az ő cselekedeteinek a motiváló ereje. Amikor azt mondta, legyen világosság, akkor erre a szeretet indította. A növények, állatok, egyszóval minden a szeretetéből fakad. De legfőképpen mi emberek. Amikor a porból formált emberbe belelehelte az élet lelkét, akkor a maga szeretetét lehelte bele. Az, hogy te és én megszülethettünk, az Ő szeretetének tudható be. A bűnbeeséssel viszont az ember elszakadt Istentől, és kárhozatra ítéltetett. Azonban, ez Isten szeretetének nem vetett végett, hanem elküldte az Ő egyszülött Fiát, hogy minket megszabadítson a bűn hatalmából. Még érdekesebb, hogy az újszövetségi görög nyelven a szeretet („agapé”), a feltétel nélküli elfogadást jelenti! Úgy szeretett téged Isten, hogy az Ő Fiát adta érted, hogy téged elfogadhasson, és a szeretete benned kiteljesedhessen. Mondhatjuk tehát, hogy amíg a karácsony Isten szeretetének a kiteljesedése, addig a húsvét, az Ő szeretetének a beteljesedése! Ilyenkor a templomainkban ünnepi istentiszteleteket tartunk, melynek keretében megterítjük az Úr asztalát. Az ünnepi hangulatot emelik a különböző programok, szolgálatok, a gyermekeink, énekkar fellépése és szavalatok. A húsvétot követő szünetben pedig Szabadkán külön húsvéti ifjúsági találkozót tartunk. Emellett az otthonainkban próbáljuk átadni az új nemzedéknek és megőrizni a húsvéti szokásokat és hagyományokat.


Áldott, békés Húsvéti Ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

Forrás: Newsroom Communicator