- BEJELENTKEZÉS -



Elfelejtetted a jelszavad?


- REGISZTRÁCIÓ -








Hozzájárulok az adataim tárolásához


Newsroom Communicator logó
Article image

Pixabay

Levél tudjuk kinek

Gábor Tímea

2022. 01. 05. 15:25

Délután négy óra volt. Ültem a konyhában az asztalnál, épp almát majszoltam. A háttérben szólt a rádió, ahogy szokott is a nap nagy részében. Majd egy női hang zavarta el a gondolatfelhőim... vakcina... harmadik adag... fertőzöttet regisztráltak... unalmas. Ekkor döntöttem úgy, hogy levelet írok. Neki. Tudjátok, kinek!

Kedves Koronavírus!

Hogy telt a karácsony? Finom volt a mákos bejgli? Látom sikerült új emberekre akadni, mert még mindig itt vagy. Nem untál már meg bennünket? Nincs itt semmi érdekes, nincs vízesés és nincsenek hegyek sem. Az idő is elég hideg, nem tetszene inkább egy kicsit a melegebb éghajlat? Vagy talán újévre is vannak terveid? Nem elég, hogy a tavalyi évet teljesen tönkretetted, hogy családokat szedtél szét, és hagyod, hogy külön „ünnepeljék” a szeretet ünnepét?!
Végignézted, ahogy egy idős asszony egyedül díszítette fel a fát. Majd magányosan ült le a karácsonyi ebédhez, ami egyébként csak egy kis húsleves volt. Letette a fa alá az unokáinak szánt ajándékokat, bement a hideg szobába, és beleült a kis fotelbe egy meleg pokróccal. Visszagondolt, milyen volt a karácsonya néhány évvel ezelőtt, amikor te még nem voltál. Látta maga előtt, ahogy az unokái örömmel bontják az ajándékokat, futkároznak a nagypapa körül, és hallotta a kacajukat. Most csak a macskát látja, amint a szőnyegen szundikál, és csak a tűz ropogását halllja a kandallóban.
Nem messze innen van egy idős férfi, aki még csak fát sem állított fel, mert 47 év házasság után elveszítette a feleségét, miattad.
Mindezek után azt is türelmesen végignézted, ahogy a fiatal kismama a férje nélkül megy be a kórházba szülni. Nem elég, hogy nincs mellette senki, aki támogatja, még egy maszkkal az arcát is el kellett takarnia. Kérdem én, milyen boldogság az, ha megszületik a kisbabád, és a párod nem láthatja? Elképzelted, mit érezhetett az apuka, aki otthonról, telefonnal a kezében várja a hírt, hogy minden rendben van-e?! Napokig nem mehet be a feleségéhez, és nem láthatja a gyermekét.
Számoltad hányan haltak már meg miattad? Csupán azért, mert te létezel. Meghaltak, mert most csak az a fontos, hogy te vagy, és mindenkit félredobnak. Senki sem számít, aki nem te vagy. Elmentek már gyerekek, fiatalok, idősek, férfiak, nők, szülők, testvérek és nagyszülők is. Neked nem számít a nem és a kor. Csak jössz minden ok nélkül, és embereket viszel magaddal, mindegy az, hogy gyenge vagy erős. Már mindenki elfáradt, eleget szenvedtünk miattad, itt az ideje, hogy távozz. Hagyd, hogy továbblépjünk, hogy éljük az életünk. Nincs olyanra szükségünk, aki elveszi tőlünk azokat, akiket szeretünk.

Üdvözlettel:
Valaki, aki már belefáradt

Forrás: Newsroom Communicator