- BEJELENTKEZÉS -



Elfelejtetted a jelszavad?


- REGISZTRÁCIÓ -








Hozzájárulok az adataim tárolásához


Newsroom Communicator logó
Article image

Pixabay

Médiakáosz

Kalinka Tamás

2022. 01. 11. 16:07

A média nagy szerepet játszott a koronavírus-járvány során, a közérdekű információk mellett azonban számos álhír is szárnyra kapott, amelyek futótűz módjára terjedtek. Talán a világ előbb heveri majd ki magát a járványt, mint az általa generált összeesküvés-elméleteket?

Médiahasználat, médiafogyasztás, médiaműveltség, médiaértés. Másodéves kommunikátor szakos hallgatóként gyakran találkozok ezekkel a fogalmakkal, akár az egyetemi előadásokon, a vizsgákra készülve, de magánbeszélgetéseimben is sokszor emlegetem az imént felsoroltakat.

Véleményem szerint 2020-ban a koronavírus-járvány kitörésével fordulóponthoz érkeztünk, mind a világtörténelem, mind a médiatörténet szempontjából. Most szembesülhettünk azzal, hogy a média mekkora hatással is van életünkre, s milyen egyszerű, már-már gyerekes kérdésekkel/felvetésekkel is mekkora „lyukat üthet” társadalmunkon – mert én egész egyszerűen így érzem, hogy bizony lyukat ütött, ami egyre nő és mélyül. Talán nem értjük, nem ismerjük eléggé a médiát? A média túlnőtt rajtunk? A szolgái lettünk?

A média hajóján mára beúsztunk a bizonytalanság öblébe, arra a helyre, ahol teljesen elmosódnak a korlátok, a határok, a gátlások, már semmi sem az, ami korábban volt. Már semmi sem fekete vagy fehér, csaknem végtelen számú aspektusa van mindennek. Mindenki lehet önjelölt újságíró, tudós, orvos és filozófus is – egyszerre. Senki sem mondhatja, hogy a véleménye nem számít, hisz – sajnos – számít. A kommentszekcióban marakodó fotelvirológusok jelentős követőtábort szedtek össze. Ez is meglepő. Akkor most tényleg ennyire naivak vagyunk mi, emberek? Van jogunk megkérdőjelezni olyan emberek álláspontját, akik sok-sok évet töltöttek tanulással és kutatással, hogy nekünk, az átlagembernek segíthessenek? A Facebookot görgetve, úgy tűnik van jogunk...

Végül is emberek vagyunk, „ember vagyok, s ezért semmi sem áll távol tőlem, ami emberi” - írja Terentius. Tévedni is emberi dolog, de azért mégis... mára oda jutottunk, hogy a tévedés, a téves információ ugyanolyan gyorsan, ha nem gyorsabban, jut el hozzánk, mint a valós, ugyanolyan köntösbe bújva, szinte trójai falóként lopakodik be az életünkbe, de legfőképp az elménkbe, hogy ott nagy rombolást vigyen véghez...

Forrás: Newsroom Communicator