Női és férfi szerepkörök a családban?

Juhász Petra

2021. 03. 24. 11:56

Vajon ciki, ha az apuka pelenkáz, vagy ha néha ő törli le a port a tévéről? Vagy mi a helyzet az örökös vitatárggyal, hogy ki viszi le a szemetet? Baj, ha anya is kisautózik a gyerekkel? De mi volt 100 éve a megszokott és a normális a férfi és női szerepkörökben? Mennyiben változott mindez?

Egy rövid telefonhívás Zsanettnek, hogy már a kapuban állok, megérkeztem. Szilárd, Zsanett férje nyit ajtót, betessékel kellemesen meleg otthonukba. Még március van, de csípősek az esték, ezért jól esik, amikor megcsap az előszoba melege amíg levetem a csizmám. A nappaliban három kisfiú játszik. Ahogy meglátnak, kíváncsi tekintetek szegeződnek rám: "Megjött a néni, aki anyuval meg apuval fog beszélgetni!"
Az óriási ebédlőasztalnál foglalok helyet, a tágas térre bizony szükség van, hiszen a három gyermek mindenhol ott van. A Godnics házaspár a klasszikus családmodellt követve igyekszik alakítani a mindennapjait. A háziasszony, Zsanett elmondja, hogy kislánykorában mindig házias nők vették körül, így értelemszerűen számára is ez a követendő példa. Mint mondja, gyerekként mindig azt látta, hogy az éléskamra tele volt élelemmel – a saját kertjükből. Számára is fontos, hogy gyermekei lássák: nem kell mindenért a boltba rohanni, hiszen sok mindent otthon is meg lehet termelni. A házias nő szerepében is igyekszik példát mutatni gyermekeinek.

Godnics Bakos Zsanett, anyuka: – Az első gyermek születése után nem mentem vissza dolgozni. Aztán sorban jött a másik kettő, így maradtam továbbra is itthon, főállásású anyukaként és háziasszonyként. Most már veteményesbe kezdtem, bővítettem is. Kevésről indultunk, de mára egyre nagyobb a kertem. Például innen főztük be a paradicsomot. Innen látom el a családi konyhát fűszerekkel. A mélyhűtőt is innen töltöm meg. Ami pedig a házimunkát illeti, azt többnyire én végzem, de Szilárd át szokta vállalni a törölgetést. Igazából élvezem ezt az egészet, de van, amikor elfáradok. Például amikor a fiúk veszekednek, és nem tudok igazságot tenni köztük. Amikor elalszanak, akkor varrok, vagy akvarelleket festek. Ez nekem meditáció és kikapcsol. Van amikor éjfélig-egyig is elidőzöm ezekkel a tevékenységekkel. Tudom, hogy másnap fáradt leszek, de megéri.



Szilárd elmondása szerint munkája sokszor leterheli. Ennek ellenére, ahol tud, besegít feleségének. Igaz vannak olyan házimunkák, amelyek alól inkább kihúzza magát.

Godnics Szilárd, apuka: – A fürdőszoba takarítása nem jöhet számításba. Inkább pakolni szeretek, törölgetni, a mosógépből be- és kipakolni. Esetleg a portörlés és a ruhateregetés lehet még. A porszívót nem nagyon veszem a kezembe. A gyermeknek egyaránt szüksége van az anyukára és az apukára is. Az anyukától kapja meg a szeretet és a törődést. Az apukától kapnak például önbizalmat, de egyéb dolgokat is. Ha egyikből és a másikból is eleget kap, akkor kiegyensúlyozott felnőtt lesz. Amikor a szülők elválnak, és csak egy személy akar mindent megvalósítani, a legnagyobb jóakarattal sem fog menni. Egy apuka nem tud olyan szeretet adni, mint egy anyuka.



Manapság egyre több olyan család van, amely nem illik bele ebbe a klasszikus családmodellbe. Egyedülálló szülők, előző házasságokból származó gyermekeiket közösen nevelő, elvált nők és férfiak, akik újra családot alapítottak, illetve több országban már az egynemű párok is összeházasodhatnak, gyermeket nevelhetnek. Emellett egyre többen választják a karriert a család helyett, és a szingli életmód mellett döntenek.

Nagyjából száz évvel ezelőtt a paraszti társadalmakban még élesen elkülönültek a férfi és a női szerepek. Akkoriban a természetközeliség határozta meg a mindennapokat. A nőre hárult minden házimunka és a konyhakert is, a gyermeknevelés mellett. A férfi pedig az anyagi javakat teremtette meg. Szinte csak hétvégén látta a család – tudtam meg dr. Szőke Anna néprajzkutatótól.

Dr. Szőke Anna, néprajzkutató: – A második világháború után jött egy nagy fordulat, amely nemcsak az akkori Jugoszláviára volt érvényes, hanem a szocialista államokra általában, hogy munkába kellett állni a nőknek. Itt a szavazati jogon volt a hangsúly, hogy a nők is részt vegyenek a társadalom irányításában, illetve a bérezés is szóba került, hogy ne keressen kevesebbet a nő a férfinél. Ezzel nagyon megváltozott a nők helyzete, és a dolgozó nők fölényt éreztek azokkal a nőkkel szemben, akik megmaradtak csupán háztartásbelinek.Tehát azok, aki gyári munkások lettek, vagy irodára kerültek, azok lenézték azt, aki csak a háztartással és a gyermekneveléssel foglalkozott.

Pap Ágota pszichológus szerint már nincsenek kőbe vésett szabályok a női és férfi szerepekre. Fontos, hogy kellő rugalmassággal kezeljük a helyzetet, ami azt jelenti, hogy nem minden esetben kell ragaszkodni az otthonról, saját családjainkból hozott mintákhoz. Egy jól működő családban a határok viszonylag tiszták, tagjai hagyják egymás szerepeit kibontakozni. Ezzel pedig a gyerek is megtanulja a szülői magatartást és feladatok leosztását, megbeszélését és a szerepek harmonikus megélését.

Pap Ágota, pszichológus: – Megoldást hozhat, ha a "kell"-eket felváltják a "lehet"-ek, és lehetőség van megtárgyalni egy-egy szerepünket, feladatunkat, azt, hogyan éljük meg magunkat abban, mennyire tudjuk azt hitelesen megélni a sikerekkel és kudarcokkal együtt. A hagyományos szerepleosztás nagy átalakuláson megy keresztül, a hangsúly a családtagok közötti egyenlőség irányába. Az apák közelebb kerülhetnek a gyermekekhez, az anyák pedig szellemi és intellektuális társai lehetnek partnereiknek. Az anyagiak megteremtése, vagy épp a háztartás fenntartása már nem csak egy emberre hárul. Persze ezzel együtt a nők életébe beépül a szinte elkerülhetetlen család és hivatás közti szerepkonfliktus.

A pszichológus hozzátette, hogy tudnunk kell, vannak-e olyan szerepeink, amelyek nem illenek hozzánk, mert azok akár kiégéshez, vagy testi-lelki megbetegedéshez is vezethetnek.

Forrás: Newsroom Communicator