
iStock
Szabad sajtó, engedéllyel

2025. 03. 10. 19:28
Országunkban hanyatlóban a sajtószabadság? Miért is? A válasz összetettebb annál az egyszerű feltételezésnél, hogy a kormány uralkodik a média felett.
„Az embernek veleszületett, a magyarnak pedig írott törvénnyel is megszentelt jussa, hogy szabadon szóljon. Hódítók ezereket fűzhetnek rabláncra, de nem a gondolat szabad repülését. …Hol szabadon szólani nem lehet, nincs szabadság ott, polgári élet és nemzeti létel nemcsak elhal, de megholtnak utolsó temetési tisztességét sem lehet megadni.” — Meghalljuk-e Wesselényi Miklós szavait 1831-ből?
Az elért pontszámok alapján Szerbia jelenleg a 180 listázott ország közül a 99. helyet foglalja el a Riporterek Határok Nélkül (RSF) listáján, ezzel pedig a “problémás országok” címkéjével illetik. Az elért helyezés nem véletlen, hiszen mindamellett, hogy a szerbiai riporterek és médiumok sok tekintetben kiváló munkát végeznek mind az oknyomozói riportok, mind a közéleti hírek területén, az újságírók társadalmi megbecsülése mégis évről-évre csökken, és a kormány is egyre jobban korlátozza a szólásszabadságot. Eközben a kormányközeli média és a figyelemhajhász bulvársajtó tekintélye egyre csak nő. A kormánypárti médiumok szinte szabad kezet kapnak, amíg azt a "jó ügyért" teszik. Országunkban előkelő helyen járnak mindazok, akik a kormány jó hírét szolgálják és hirdetik. A papíron meglévő jogi keretek ellenére az objektív sajtó folyamatosan erős politikai nyomásnak van kitéve. A médiában dolgozók ellen elkövetett bűncselekmények felderítése sok esetben évekig, évtizedekig várat magára. A mostani kormányellenes tüntetéseken többek között a közmédiát is bírálják. Az újságíró szakmában dolgozók pedig egyre feszültebb hangulatban kénytelenek végezni munkájukat. Egyre több médium, szabadúszó újságíró válik a hatalmi elit célpontjává, vagy pedig csatlakoznak az ellenzéki politikai frakciókhoz; ezzel az újságírói légkör polarizálttá válik. Pedig az összkép nem ilyen egyszerű, nem fekete és fehér, ennél sokkal árnyaltabb. Nem szabad elfelednünk, a (szabad) sajtó nem kizárólag politikai eszköz, hanem a demokrácia és a polgári társadalom ékköve.
Vajon létezhet-e sajtószabadság egy olyan országban, melyben mindenki oldalt választ? A valóság tényleg fekete-fehér volna?
Forrás: