- BEJELENTKEZÉS -



Elfelejtetted a jelszavad?


- REGISZTRÁCIÓ -








Hozzájárulok az adataim tárolásához


Newsroom Communicator logó
Article image

Kalandok a Duna mentén

Bezdán top 10

Kalinka Tamás

2022. 05. 29. 12:58

Az erdőkkel és vizekkel határolt nyugat-bácskai Bezdán vidéke bővelkedik gyönyörű helyekben és érdekes történelmi tényekben. A pihenni vágyók mellett, itt a történelem és a gasztronómia szerelmesei is megtalálhatják a számukra leginkább tetsző programokat, látnivalókat.

1. A Ferenc József-zsilip
A Duna –Tisza – Duna-csatorna bezdáni torkolatánál található Ferenc József-zsilip az 1850-es években épült. Vasszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte. Európában itt alkalmaztak először vízalatti betonozást. Mivel a 19. században még nem létezett cementgyártás, Mihálik János – az építkezés vezetője – Kamenicáról hozatott márgát, melyből helyben égették a cementet. Tovább emeli a hely értékét, hogy a világviszonylatban is egyedülálló zsilip mindössze 90 nap alatt épült fel. A zsilip több évtizeden át használhatatlan volt, kikezdte az idő vas foga, ám néhány éve felújították, így most újra fogadja a kisebb hajókat.

Cikk kép

2. A kiskőszegi csata emlékműve
Sokan nem tudják, hogy a II. világháború idején Vajdaságban is volt egy nagy csata, melyet az oroszok csak kis Sztálingrádként emlegettek. A gyönyörű kis Duna-parti városka, Kiskőszeg (Batina) ostromáról beszélünk, mely 1944 novemberében zajlott. Sokak szerint ez volt a második nagy háború egyik legértelmetlenebb csatája, melynek okát most is fejtegetik a történészek. A fasiszta erők hatalmas előnyben voltak, mivel a Kiskőszeg körüli dombok és pincék kiváló menedéket jelentettek, másrészt pedig tiszta időben akár Zomborig is kémlelhették a vajdasági síkságot. Az orosz csapatok hadvezére, Tolbuhin mégis ezt a helyet választotta átkelésül a Dunán. Hogy miért, az a mai napig rejtély. A csatát mégis a szovjetek nyerték létszámfölényüknek köszönhetően, csaknem 5000 halálos áldozat árán. A bezdáni Duna-parton áll a véres ütközet egyik emlékműve, a túloldalon pedig a nála jóval impozánsabb 27 méter magas obeliszk, melyet Antun Augustinčić horvát szobrász késztett.

Cikk kép

3. Bezdáni halpaprikás és csárdák
A Bezdán környékén elhelyezkedő híres csárdák egyikébe betérve könnyedén meggyőződhetünk a helyi gasztronómiai specialitás, a halpaprikás kiváló minőségéről, melyet jellemzően helyi, díjnyertes fűszerpaprikával készítenek. A bezdáni halpaprikás a bajai halászléhez hasonló étel, melynek alapját a ponty adja. Hagyományosan gyufatésztával tálalják.

Cikk kép

4. A bezdáni damaszt
A bezdáni Novitet-Dunav szövőműhelyben készül az a kelme, melynek előállítási módja a 19. század eleje óta semmit sem változott. A damaszt nevű anyagot ma is 200 éves fából készült szövőszékeken szövik. Egy centiméternyi damaszt "megszületéséhez" a takácsnak 27 mozdulatot kell elvégeznie. Régen a legnívósabb hotelek, illetve államfők voltak a megrendelők. A pisztáciazöld, vadászjeleneteket ábrázoló terítő és szalvétakészlet például védve volt: kizárólag Tito számára készülhetett.

Cikk kép

5. Bezdán különös temploma
„Bezdán város szép helyen van, csak a templom fordítva van!” – tartja a mondóka. A Júdás, Tádé és Simon apostolok tiszteletére 1846-ban felszentelt római katolikus templom nem a szokványos módon épült fel. A bezdáni templom tornya nem a bejárat fölött magasodik, hanem hátra, a szentély fölé épült. Hogy miért került a torony a jelenlegi helyére, arra nincs írásos magyarázat. A szájhagyomány szerint eredetileg két tornyot terveztek, de az 1848-as szabadságharc következtében a tornyok építését elhalasztották. A kincstár a két torony felépítéséig a templom hátsó részében egy ideiglenes tornyot épített. Az idők folyamán megfeledkeztek az eredeti tervről, s így a maga nemében egyedi templom birtokába jutott a közösség.

6. Fokok, csatornák, szigetek
Bezdánt méltán nevezik Vajdaság Velencéjének is, hisz megannyi mocsárral, érrel, vízfolyással és tóval áldotta meg ezt a települést a vén Duna. A falu neve is a vizekhez köthető, ugyanis a szláv bezdan/ bez dno főnév, ill. kifejezés feneketlen mélységet jelent. A környéken több mint 20 fokot, 15 mocsarat és tavat, valamint 10 egykori szigetet tartanak számon. A környék vízrajzát számos szakember tanulmányozta, s azt a következtetést vonták le, hogy a Duna mentén – a deltát leszámítva – itt volt fellelhető a legtöbb mellékág, sziget és holtág.

Cikk kép

7. Élővilág
A Bezdán környéki erdők és mocsarak a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum fennhatósága alá esnek, melynek területén 280 madárfajt, 55 halfajt és 51 emlősfajt azonosítottak. Olyan ritkaságok is megtalálhatók az erdőkben, mint például a fekete gólya és a rétisas. A 19. század második felében a neves természettudós, Brehm is itt tanulmányozta a fekete gólyákat. A halak közül megtalálható a réti csík és a lápi póc is, az emlősök közül pedig mindenképp meg kell említeni a hódot, illetve a vadmacskát, melynek e vidék az egyik utolsó természetes menedéke.

8. Gyógyfürdő
Sokan nem tudják, hogy Bácskában Pacséron és Magyarkanizsán kívül máshol is találhatók gyógyfürdők. Az egyik ilyen kevésbé ismert fürdő Bezdánban található. A 27 fokos gyógyvíz 320 méteres mélységből tör a felszínre, és több medencét is táplál. Jódtartalma különösen magas, igen jó hatással van az ízületi fájdalmakban szenvedőkre, és még a kisebb mértékű radioaktív sugárzást is semlegesíti. A víz sok gázt tartalmaz, így meggyújtva könnyedén lángra kap.

9. Vámpalota
A bezdáni Duna-part fűzfái egy gyönyörű épületet rejtenek. Mivel itt található Szerbia első kikötője, miután a Duna átlépi a határt, Bezdánnál vámolják le a teherszállító hajókat. A kikötő mellett lévő vámpalota és a hozzá kapcsolódó komplexum 1938-ban épült, vörös és fehér téglákból. A központi épületnek még egy kis tornya is van, ettől igazán különleges a vámosok munkahelye.

Cikk kép

10. Karapancsai-erdő
Eme hatalmas erdős, lápos vidéknek már a török hódoltság idején is nagy jelentőséget tulajdonítottak a környékbeliek. A közeli települések lakossága ugyanis ebbe a dunai ősvadonba menekült az ellenség elől. A terület neve is a török időkből ered, s egy igazi horrortörténet az erdőség névadója: a helybéliek szerint, amikor vonultak vissza a törökök, pánikszerűen menekültek, s minden tervezés nélkül belevetették magukat az ősdzsungelbe. Itt az ingoványos talaj miatt a janicsárok kézről-kézre adták át az uralkodói trónust és a benne ülő szultánt. Néhány szerencsétlen úgy belesüppedt a lápba, hogy ottvesztek, és még évekkel később is kiálltak a lápból a mumifikálódott testek ujjai. A név innen ered, ugyanis törökül kara=fekete, pancsa=karom/köröm.
Jelenleg az erdő szerbiai részét a Vajdaság Erdői Közvállalat kezeli, s néhány éve egy túraútvonallal és egy kilátóval is bővültek a lehetőségek a látogatók számára.

Cikk kép

Forrás: Newsroom Communicator