JÖSz kurzusnap Szabadkán

Tóth Zsuzsanna

2023. 05. 13. 23:02

Április 22-én JÖSz kurzusnapot tartottak a VM4K épületében. Elsősorban jogásztanhallgatóknak volt meghirdetve, de nyitott volt más érdeklődők számára is.

A JÖSz, vagyis Joghallgatók Önképző Szervezete egy budapesti jogász szakkollégium. Dr. Kakuk Lilla, a szervezet igazgatója elmondta, hogy önképzőkörként alapították meg 2012-ben.

- Az volt az elképzelésünk, hogy egy kicsit a tömegessé váló jogászképzésnek ellenttartsunk, és elkezdtünk kiscsoportos foglalkozásokat, vitákat szervezni, aztán szépen bővült ez az egész. Felvételit hirdettünk, és akkor így szép lassan építkezett a szervezet, amely immár 10 éves múltra tekint vissza. Nagyon sokféle programot szervezünk. Továbbra is megmaradt a hallgatóknak a közössége, ők szerveznek művelődési programokat, ez azt jelenti, hogy beszélgetéseket, közös színházlátogatást, múzeumlátogatást, stb... Szervezünk szakmai vitákat, tehát kifejezetten jogász vitákat, illetve közéleti vitákat is, nyilvános beszélgetéseket. Van egy rendezvényünk, amit már ötödik éve szervezünk, ez a Nyári egyetem, ami egy három napos vidéki rendezvény. Itt nagyon sok közéleti, jogi beszélgetés, szabadidős program van. Ezenkívül van egy alapítványunk is, ahol pedig már kifejezetten végzett jogászok végeznek kutatómunkát a JÖSz intézetben, és tudományos konferenciákat is szerveznek.

A szerzvezet már más településekre is ellátogatott, és nem ez az első alkalom, hogy magyarok lakta külhoni településre látogatnak el.

- Nagy büszkeségünk, hogy most Kolozsváron ősszel indítottunk egy JÖSz kurzust, aminek az lett az eredménye, hogy megalakult egy önálló kis JÖSz sejt Kolozsváron, tehát ők most önmagukat szervezik hasonlóan, mint ahogy mi elkezdtük a budapestit. Tavasszal szerveztek két hétvégi kurzust is, szépen fejlődik ott egy közösség. Szegeden volt a legutóbbi kurzus alkalmunk itt a közelben, most tartottak egy vitát múlt héten a szegedi hallgatóink.

A szabadkai kurzusnapon két vendég tartott előadást, dr. Pásztor Bálint egyetemi tanár, valamint dr. Tóth Sarolta, jogász és mediátor Budapestről.
Dr. Tóth Sarolta ,,Önmagunk és mások képviselete, a doktori címre épített identitás meghaladása" címmel tartott előadást, ami nem csak a jogásztanhallgatóknak volt érdekes, mivel a mindennapi életben hasznosítható tanácsokat adott, illetve arról mesélt, hogyan álljunk ki önmagunkért, és hogyan kezeljük a konfliktusokat.



Dr. Pásztor Bálint a nemzeti kisebbségek helyzetéről, lehetőségeiről, illetve országunk uniós csatlakozásáról beszélt. Elmondta, miért tartja fontosnak ezeket a témákat.

- A szervezők két témát jelöltek meg, az ország uniós csatlakozását és a kisebbségi jogokat. Mivel ez egy joghallgatók számára szervezett esemény volt, jogi szempontból beszéltem a kisebbségek állapotáról, mivel gondolom, hogy ezek azok a kérdések, amelyek a mai fiatalokat, elsősorban a joghallgatókat érdeklik. Egyrészt, hogy mikor lesz az ország az Unió tagja, másrészt pedig, hogy kisebbségi jogérvényesítés szempontjából mire számíthatnak a mai fiatalok. Kiemeltem azt, hogy Szerbia elismeri a kollektív kisebbségi jogokat is, nem csak az egyéni kisebbségi jogokat. Beszéltem a nemzeti tanácsoknak az intézményéről, arról, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelvhasználat terén a saját választott képviselője által a nemzeti közösség milyen jogokat valósíthat meg. És örülök annak, hogy teljesen gyakorlati szempontból tekintenek erre a fiatalok, tehát nem csak a jogszabályi háttér érdekelte őket, hanem az is, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg, illetve gyakorlati megvalósulás szempontjából melyek azok a tényezők, amelyek következtében a szerbiai kisebbségi jogoknak az állapota ilyen, amilyen.

Az előadás során többször elhangzott, hogy Szerbiában magyarnak lenni ma már inkább előny, mint hátrány.

- A részarányos foglalkoztatás elemeit sikerült a jogrendbe foglalni, ez azt jelenti, hogy például amennyiben egy munkahelyre jelentkezik egy szerb és egy magát valamely nemzeti kisebbség tagjaként meghatározó személy, akkor az utóbbi előnyben részesül. Éppen ezért 100 év után nem hátrány, hanem bizonyos értelemben előny is magyarnak lenni. Ehhez hozzájárulnak a kitűnő szerb-magyar kapcsolatok, amelyek soha nem voltak ilyen magas szinten, mint az utóbbi években. És én arra buzdítottam a fiatalokat, hogy a tanulmányaik mielőbbi befejezését követően bátran válasszák a bírói, államügyészi, ügyvédi hivatást, hogy 10-20 év múlva is legyenek magyar államügyészek, bírák, ügyvédek annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogaikkal a vajdasági magyarok élni tudjanak, illetve hogy az ügyeiket anyanyelvükön tudják megoldani, érvényesíteni az érdekeiket.



Az kurzusnapra Dékány Máté is ellátogatott, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója.

- A rendezvényről egy barátomtól hallottam, aki az egyik főszervező. Az inspirált, hogy eljöjjek, hogy kapcsolatokat szeretnék kiépíteni, és szerintem ez egy tökéletes hely arra, hogy barátságok köttessenek, ami a karrier folyamán nagyon sok pozitívumot hozhat. Nekem legjobban dr. Pásztor Bálint előadása tetszett, mert szeretem az olyan témákat, amelyek valamilyen módon a történelemmel is kapcsolatosak.

Az esemény főszervezői Ležaić-Schweitzer Liza és Vitéz Rind Roland voltak, akik az Újvidéki Egyetem, valamint a Belgrádi Egyetem jogászhallgatói.
Liza arról mesélt, hogy hogyan jött létre ez a kurzusnap az ötlettől a megvalósításig.

-A JÖSz igazgatósága felkeresett minket, vajdasági joghallgatókat, hogy a továbbiakban együttműködve mi is részt vehessünk kurzusokon és egyéb képzéseken, meg hogy egy nap a vajdasági joghallgatók számára is megalakuljon egy JÖSz.
Fontos számunkra a közösség és az összetartás. Főleg ez motivált a kurzusnap szervezésében. Ez mellett pedig meg kell említeni, hogy a vajdasági joghallgatók száma igen kevés, és minden adódó alkalmat meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy egy nap egy reprezentatív jogászseregként kezdhessük el a munkánkat. A kapcsolatszerzés nélkülözhetetlen a szakmánkban.
Nagyon hálásak vagyunk az előadóinknak, dr. Pásztor Bálintnak és dr. Tóth Saroltának, akik az első perctől támogattak minket. Ezen felül a VM4K-nak és az MNT-nek tartozuk nagy köszönettel, hiszen fele ekkora lett volna a siker, ha ők nem segítenek.
Az esemény igen látogatott volt, nagy számban jöttek el a hallgatók. Mindenképp dolgozunk azon, hogy megalakuljon a JÖSz-Vajdaság, és egy erős közösséget építsünk.



A két előadás után egy vitában vehettek részt a hallgatók, aminek a tárgya az volt, hogy vajon egy robot bíró igazságosabban ítélkezne-e, mint egy ember? A fiatalok két csoportban vitáztak, pro és kontra. A vita versenyszerű volt, mégis barátságos, a moderátorok pedig dr. Kakuk Lilla és dr. Bodor Máté voltak.

Forrás: Newsroom Communicator