- BEJELENTKEZÉS -



Elfelejtetted a jelszavad?


- REGISZTRÁCIÓ -








Hozzájárulok az adataim tárolásához


Newsroom Communicator logó
Article image

Limburger Georgina

Piros helyett fekete: nagyböjt Kupuszinán

Csernai Panna

2022. 02. 27. 19:15

Kupuszina (Bácskertes), nyugat-bácskai palóc magyar falu lakói máig erősen ragaszkodnak hagyományaikhoz és szokásaikoz. Az elkövetkező bűnbánati időt vallásukhoz híven igyekeznek a legnagyobb örömmel és buzgósággal a szívükön viselni. A nagyböjt idén március másodikán kezdődik és április tizenhatodikáig (nagyszombatig) tart.

Régen ebben az időszakban az emberek nem hordták a színes viseleteiket - meséli Toldi István kupuszinai népmesemondó beszélgetésünk kezdetén.

Toldi István, népmesemondó, Kupuszina
- Szerintem a böjt nagyon jó alkalom arra, hogy kicsit magába forduljon az ember. Ilyenkor a böjtölők többet imádkoznak. Valljuk be, sokszor érdemes elgondolkodni a világon, az életen. Van, aki fogadalmat tesz, és azt felajánlja az egészsége, a családja, a gyereke megóvására. Akad olyan, aki nem eszik negyven napig édességet. Ki mit megfogad, azt igyekszik betartani. Ez egyfajta megtisztulás. Régen az öltözködésben is megmutatkozott a böjt. A faluban a fekete dominált a böjti időszakban. Kupuszina vallásos falu, és az embereknek fontos a böjti időszak.

Cikk kép

Molnár József földműveléssel foglalkozik. Régen az esti harang jelezte, itt az ideje hazatérni a farsangi mulatságról, mert megkezdődött a nagyböjt.

Molnár József, gazda, Kupuszina
- Régen nagyon erős böjtöt tartottak. Az edényeket megsikálták hamuval, kilúgozták, még zsírosat sem fogyasztottak, és nagyon szigorúan betartották a hústilalmat, csak sóban és vízben főtt ételeket fogyasztottak. A táncmulatságoknak vége szakadt. Farsang utolsó keddjén megszólaltak a harangok, este tizenegytől egészen éjfélig szóltak.

Cikk kép

Dr. Silling István néprajzkutató szerint a böjt azért régen sem volt minden esetben annyira szigorú. Például tejterméket és tojást fogyaszthattak. A legkeményebb böjti napoknak a szerdát és a pénteket tartották.

Dr. Silling István, néprajzkutató, Kupuszina
- A hamvazószerdát nálunk „tisztaszerdának” nevezik, mert nem eszünk semmiféle zsírosat, csak halat, az úgymond a kötelező étek szerdán. Aki nem eszik halat, az sós vízben főtt krumplit vagy babot főz. Más napokon zsír helyett a kisütött vajat használták.
Cikk kép

Dr. Silling István az ilyenkor esedékes vallási szertartásról is beszélt.

- Hamvazószerdán a mise végén a pap „meghamvazza” a jelenlévőket. A tavalyi virágvasárnapról megmaradt barkák elégetéséből keletkezett hamuból a hívek homlokára egy keresztet rajzol. A pirost és a többi élénk színt a ruházaton kerülték. Táncmulatság vagy lakodalom csak farsangkor illetve húsvét után lehetett.

Cikk kép

Kupuszinán a lakosság zöme mélyen vallásos, ezért igyekszik megtisztulni a nagyböjtben fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Nagyböjt idején a templom is népesebb. Igyekeznek teljes odaadással felkészülni a keresztény egyház legnagyobb ünnepére.

Forrás: Newsroom Communicator